Bár a természetben a méhek többnyire fák odvában vagy sziklaüregekben telepednek meg, a modern méhészetekben már méhkaptárak nyújtanak számukra komfortos lakhelyet. Hogyan fejlődtek a méhlakások az utóbbi évszázadokban, és milyen részekből áll a méhkaptár? Cikkünkben ismét betekintést adunk a méhészkedés és a méhek csodálatos világába.
A méhlakások története az oduktól a modern kaptárakig
A nyugati mézelő méheknek természetüknél fogva tél-és időjárásálló lakhelyre van szükségük a túléléshez, így a természetben többnyire az erdőkben előforduló faüregekben húzták meg magukat. Az emberek már az ókorban kivájt fatörzsekben vagy más üregekben kezdtek el méheket tartani, később pedig a természetes anyagokból, szalmából, fűzből vagy szőlővenyigéből készült kosarak, vagyis a méhkasok látták el ezt a funkciót. Ezek a kasok lehetővé tették a méhek tartását és szaporítását, de nem voltak túl hatékonyak a mézgyűjtés szempontjából.
Az igazi áttörést a keretes kaptárak terén a méhjárat felfedezése jelentette a 19. században. A méhjárat egy 7-15 mm közötti rés a keretek és a kaptár fala között, ahol a méhek szabadon közlekedhetnek. Ha a rés kisebb, a méhek a keretet a falhoz ragasztják, ha nagyobb, zugépítményekkel töltik ki.
Híres kaptárépítők közé tartozik
- Kövesdi Szarka Sándor, aki 1843-ban mutatta be az első keretes kaptárt Magyarországon;
- Boczonádi Szabó Imre, aki 1913-ban feltalálta a nagy keretméretű NB vándorkaptárt;
- Langstroth lelkész az USA-ból, akinek a világ legelterjedtebb kaptárát köszönhetjük (1852); valamint
- Dzierzon sziléziai esperes-plébános, aki az 1850-es években a léces, majd később mozgatható keretes kaptár korai változatát készítette el.
Méhkaptár fajták
A kaptárokat több szempont alapján is megkülönböztethetjük. Annak alapján, hogy a lépeket melyik irányból lehet kivenni, a méhkaptár lehet hátsó és a felső kezelésű, mézkamrája és alakja szerint pedig lehet álló vagy fekvő, míg a lépek elhelyezkedése és a röpnyílás szerint léteznek hideg- és melegépítményű kaptárak is.
- A hátsó kezelésű kaptárak lépjei lapjukkal a kaptár ajtaja, illetve a kezelő méhész felé mutatnak.
- A felső kezelésű állókaptár egymásra helyezett egységekből áll, amely rakodókaptár néven is ismert. Ez a típus könnyen bővíthető és szűkíthető a fiókok be- és kirakásával. Téli időszakban többnyire 1-2 fiók kerül üzembe, míg nyáron, a munka dandárjában akár 4-5 fiókra is szükség lehet.
- A felső kezelésű fekvőkaptár lépei egysorosan és kétsorosan is elhelyezhetőek.
- A hidegépítményű kaptáraknál a lépek éllel, míg a melegépítménynél lappal mutatnak a röpnyílás felé. Utóbbi jobb hőgazdálkodást tesz lehetővé, előbbinél viszont a szellőzés lesz kedvezőbb.
A méhkaptár felépítése és részei
Egy átlagos rakodókaptár részei közé tartozik
- a röpdeszka, ami segíti a méheket a felszállásban;
- a fészek, ahol a méhkirálynő petézik, illetve a dajkaméhek a fiasítást gondozzák;
- az anyarács, ami távol tartja az anyát a méztértől;
- a méztér, ahol a mézgyűjtés és -érlelés zajlik;
- a lépek, amelyekben a fiasítás és a méztárolás történik;
- a menekülőtér, ahol a méhek megbújnak szállításkor;
- a kaptártető szellőzőnyílással, ami védi és levegőzteti a kaptárt.
Tipp: Ha szeretne többet megtudni a méhészkedésről, látogasson el vizsolyi Mézmúzeumunkba, ahol méhész élményprogramokkal is várjuk látógatóinkat, illetve bemutatjuk a régi és modern méhészeti eszközöket, de kipróbálhatják a szakma alapfogásait is.

Hamisítatlan termelői méz Mézes Gergő Méhészetéből
Válogasson hamisítatlan, termelői fajtamézeink és mézkülönlegességeink közül, amelyeket a Zemplén lábánál termelünk nagy odaadással. A méheknek a finomságokon kívül számos más terápiás lehetőséget is köszönhetünk. A gyógyhatású méhészeti termékek közé tartozik például a méhpempő, a virágpor és a propolisz is, amelyek mindegyikét megtalálhatja webshopunkban. Szeretettel várjuk apiterápiás Mézes Vendégházunkba is, ahol jó szívvel ajánljuk a kaptárlevegős faházat, amely többek közt enyhíti a légúti betegségek panaszait, sőt a méhek gyógyító rezgése alvászavarok és szorongás esetén is gyógyírt jelenthet.


További blog bejegyzéseink
Gyermekláncfű méz – a tavasz aranyszínű szirupja
Amikor a rétek megtelnek sárga pitypangvirágokkal, kevesen gondolnak rá, hogy ez a szerény növény mennyi [...]
dec
Bodzás méz készítése – így készül az illatos, ízletes gyógyhatású méz otthon
Bodzás méz készítése – így készül az illatos, ízletes gyógyhatású méz otthon A bodza és [...]
nov
Mennyi mézet lehet enni egy nap? – Útmutató egészséges fogyasztáshoz
A méz az egyik legtermészetesebb és legsokoldalúbb édesítőszer, amelyet évszázadok óta használunk nemcsak ízesítésre, hanem [...]
nov
Hangszálgyulladás, rekedtség kezelése házi módszerekkel
A hangszálgyulladás egy kellemetlen, de szerencsére többnyire jól kezelhető állapot, amelyet gyakran rekedtség, torokkaparás és [...]
nov
Méz sebre – természetes megoldás a gyorsabb gyógyulásért
A méz gyógyászati felhasználása nem új keletű, hiszen már az ókori kultúrák is alkalmazták sebek [...]
nov
Fenyőrügy méz – az erdő gyógyító finomsága
Amikor megfázunk, fáj a torkunk, vagy köhögés gyötör, legtöbbször a gyógyszertárba rohanunk. Pedig a nagymamák [...]
okt
Milyen mézet ehetnek a cukorbetegek?
A méz az egyik legősibb és legkedveltebb természetes édesítőszer, amelyet nemcsak különleges íze miatt fogyasztanak [...]
aug
Bio méz: hogyan készül, és miben más a hagyományoshoz képest?
A bio méz népszerűsége az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, és ez nem véletlen. Egyre több [...]
aug