Méhlegelő

A méhlegelő a méhek által látogatott olyan növények összessége, amely a méheknek táplálékot, nektárt, virágport vagy más szükséges anyagot szolgáltat.

A méhészet alapja a méhlegelő, tehát ahol jó a méhlegelő, a méhész ott megfelelő mennyiségű és minőségű mézet tud felmutatni.

A hétköznapi emberek számára a méhlegelő nem feltétlenül bír olyan nagy jelentőséggel, mint a méhészeknek. Mégis, azt gondolom, több figyelmet kellene fordítanunk a természet, a virágzó növények, fák megóvására. Csak akkor láthatjuk továbbra is virágba borulni a mezőket, az erdőket, ha figyelünk és vigyázunk rájuk, amitől valljuk be, kevés szebb látvány van a tavaszi kikelet idején.

A legtöbben sajnos nem ültetnek, telepítenek fákat vagy virágos növényeket, inkább kivágják azokat, így a méhészeknek egyre nehezebb olyan területet találniuk, ahol a méheket legeltetni tudják, ezért is alakultak ki a vándorméhészetek.

Ennek célja, hogy a méhészek tavasztól őszig olyan méhlegelőkre telepítsék le a méheket, ahol mézelő növények találhatóak.

A vándorlás másik oka a fajtaméz gyűjtés, amelyhez szükség van nagy, egybefüggő területekre. Azért is szükséges vándoroltatni a méheket, mert annak ellenére, hogy a méhek röpkörzete elég nagy (314 ha, ha a méhek 1 km-es körzetben repülnek), nem feltétlenül találnak tömegesen virágzó, egybefüggő területeteket.

Hazánk legtöbb méhlegelőjét már feltérképezték, így a méhészeknek már nem kell vaktában keresgélniük. Magyarország egyedülálló ország abban a tekintetben, hogy nálunk található a legnagyobb akácterület, amely három fázisban virágzik.

A három fázisú virágzásnak köszönhetően követni lehet a méhekkel a virágzás menetét.